Turkey oak, Zerreiche, Chene cerris

        Fája a többi tölggyel ellentétben igen kevés csersavat tartalmaz ezért nem tartós, az időjárásnak kitéve hamar korhad. Ezért az erdészek nem sorolják az un. „nemes” tölgyek közé.. Nevét a rossznyelvek szerint a fakupecek megtévesztésére kapta, azokban a századokban, mikor a tölgyek kitermelése elsősorban a puskapor előállításához szükséges csersav miatt történt.

        Termete és törzse a Kst-re emlékeztet, de lombozata lazább, kérge durvább. Legjobban levele érdes tapintásáról, bozontos rügyéről és kupacsáról ismerhető fel.

        Ipari felhasználását az is akadályozhatja, hogy télen a nagy hidegekben a törzsén gyakran keletkeznek felfutó fagyrepedések fagyléc—szubmediterrán fafaj. A hazai tölgyek közül a leggyorsabban nő. Mivel gyakran és sokat terem, tőről jól sarjad, igen jelentős területet foglal el a nemes tölgyek és a bükk kárára.
        A korábbi erdészeti politika a cser visszaszorítására törekedett.

        Felhasználhatósága a különféle tartósító eljárásokkal egyre bővül.  Az egyik legjobb tűzifa.

A cser melegkedvelő, szárazságtűrő, fényigényes fafaj, a szélsőségeket is jól tűri, gyorsan nő (vágásérettségi kora 80-90 év.
  Ha a klímaváltozás tendenciáit elfogadjuk akkor a következő vágásfordulókban megvan a létjogosultsága.

        Mindenütt ott van, főként a  Ktt, Kst mellett, sőt  még a Magas-Bakonyban is jelentős területeket foglal el, az elegyetlen bükkösök közé ékelődött kisebb-nagyobb foltokban, szinte csak a Kisalföld telepített akácosaiból hiányzik.

        A cser területaránya térségünkben 26,2%.

Legnagyobb méreteket a  Úrkút határában éri el, ott egyes részletek állomány-magassága 38 m körüli.