Pubescet oak, Flaumeiche, Chene pubescens

  Kis és közepes termetű fa. Ritkán haladja meg a 15 métert.
Nevét a hajtásai és levelei molyhosságáról kapta. Kérge keresztirányban is repedezik, morzsolható. Termése sokkal apróbb, s a Kst, Ktt-től eltérően gyakran és sokat terem.
  Mivel makkja ehető, ezért nagy éhínségek idején a bakonyi falvak népe gyakran fogyasztotta.
  Termőhellyel szemben alkalmazkodó, ezért óriási jelentősége van a Bakony és a Balaton-felvidék igen sekély, száraz, mészköves, dolomitos sziklakibúvásos dombélein, valamint a kopárfásításban, ahol rajta kívül csak a virágos kőris és a fekete fenyő él meg.
  Növekedése igen lassú,10-12 éves koráig „elüldögél”, növekedése csak ezután indul meg.
Tőről igen jól sarjad, ami megkönnyíti az előbb említett váztalajokon lévő erdők felújítását. Tulajdonképpen ezzel a sarjadztatással művelték ezeket az erdőket az előző évszázadokban is.
  Igen magas kort érhet el. Fája tömöttebb. És rendkívül tartós, de csekély méretei és görbesége miatt iparilag nehezen hasznosítható.
 

  A molyhos tölgynek igen nagy jelentősége van a Balaton-Felvidéken, a déli kitettségű meleg oldalakon.
A korábban lepusztult részeken az 1900-as évek elején-közepén a gyorsabb növekedésű, feketefenyő kezdték meg az újraerdősítést, a gyors eredményben bízva.

  Mára azonban az elegyetlen feketefenyő állományok kezdenek összeomlani, és helyét fokozatosan veszi át a fenyő árnyékában megerősödő molyhos tölgy az őt kísérő virágos kőrissel.

   Ezért tájképmeghatározó jelentősége is nagy: a magyar erdőktől idegen haragoszöld fenyőket váltja fel pasztellszíneivel és az állományokat kísérő cserszömörce őszi szín-kavalkádjával.

Területaránya 4,4%.
Egyes részletekben állomány-magassága 20 m körüli.